Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. október 20. 12:55 Világ

A magyar GDP negyvenszeresét radírozza le évente a környezetszennyezés

Világszerte 9 millióan haltak meg valamiféle szennyezés miatt 2015-ben és ez 4600 milliárd dollárral vetette vissza a világgazdaság teljesítményét abban az évben. Utóbbi nagyjából megegyezik a japán GDP-vel, és durván negyvenszerese a magyarnak.

Mindez egy csütörtökön közzétett tanulmányból derül ki. A Lancet nevű brit orvosi folyóiratban megjelent elemzés szerint a 9 millió haláleset azt jelenti, hogy minden hatodik ember a környezetszennyezés miatt veszti életét, de Kínában például ennél is jóval nagyobb, 20 százalékos ez az arány. Összehasonlításképpen: ez tizenötször annyi, mint ahányan háborúkban és egyéb erőszakos cselekmények miatt haltak meg.

A helyzet nem meglepő módon a szegényebb (főleg afrikai és ázsiai) államokban a legrosszabb: akad olyan ország, ahol százezer emberből több mint háromszáz hal meg a környezetszennyezés miatt. Ezeken a területeken sok esetben a tiszta ivóvíz hiánya okozza a legnagyobb gondot.

Érdekes módon a már említett országok mellett van még egy térség, ahol kifejezetten magas az ilyen okokra visszavezethető halálozás, és ez Kelet-Európa. Térségünkben a legrosszabb adatokat Ukrajna, Bulgária és Fehéroroszország produkálta, de 100 ezer emberből Magyarországon is 100-150-en veszítik életüket az említett okok miatt.

Nálunk a légszennyezés okozza a legnagyobb problémát. Bár a most megjelent tanulmány erről nem közölt adatokat, az egészségügyi világszervezet korábban megtette ezt, és a kép igencsak kiábrándító. vizsgált 184 országból mindössze nyolc olyan volt, ahol arányaiban többen haltak meg a mérgező levegő miatt, mint Magyarországon.  

 

A gazdasági hatás egyébként jelentős részben közvetlenül az egészségkárosodáshoz köthető. A halálesetek és betegségek ugyanis látványosan csökkentik a termelékenységet, és így a gazdasági teljesítményt is. A kevésbé fejlett országok kibocsátását például 2 százalékkal is visszavetheti a így a környezetszennyezés.

A termelékenység mellett az egészségügyi kiadásokat emelték még ki külön a tanulmány készítői. Számításaik szerint a fejlett államokban például az összes ilyen jellegű költés 1-7 százaléka megy el szennyezés miatti megbetegedésekre, a közepesen fejlett országokban pedig még magasabb ez az arány.

A elemzés eredményei egyébként még a szakértőket is meglepték, és talán politikusoknak is fel fog tűnni. A kutatást ugyanis állítólag pénzügyminiszterekkel történő egyeztetések ihlették. Erről Richard Fuller, a fejlődő országokban kialakult életveszélyes környezetvédelmi problémák megoldásáért küzdő Pure Earth nevű civil szervezet társelnöke beszélt a Bloombergnek. A szakember kiemelte: a tárcavezetők bizonyítékokat akartak arra, hogy a környezetszennyezés valós, pénzügyileg is mérhető probléma.

A tudományos közösség szerint megkapták, kérdés azonban, hogy mit kezdenek vele. A tanulmány szerint ugyanis a környezetszennyezés csökkentésének épp a politikai korlátai a legnagyobbak. A tudományos és egészségügyi megoldások készen vannak, de mivel komoly üzleti érdekek fűződnek bizonyos (környezetszennyező) gyakorlatok fenntartásához, a kormányok nem elég aktívak ezen a területen.

Pedig a szerzők szerint gazdasági növekedés a környezetszennyezés visszafogásával is elérhető. A tanulmány az Egyesült Államok példáját hozza fel, ahol a levegőtisztasági törvény (Clean Air Act) 1970-es bevezetése óta két és félszeresére bővült a gazdaság, miközben légszennyezési mutatók is jelentősen javultak.

Ráadásul nem csak a közvetlen megbetegedések elkerülésével javítható így a termelékenység. Egy korábbi kutatás szerint a levegőtisztasági törvénynek köszönhetően jelentősen csökkent a gyerekek vérében az ólomszint, és ez az értelmi képességeikre is hatással volt.

A 90-es évek végére az iskolába készülő gyerekek IQ-ja 2-5 ponttal ugrott meg,

ami a későbbi életükben elért termelékenységre is jótékony hatással volt. Utóbbi összesített gazdasági hatása elérhette a 110 milliárd dollárt. Ez az éves magyar GDP-t közelíti.

Világ környezetszennyezés légszennyezés termelékenység Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2018. június 22. 15:39 Piac, Világ

Magyarországot is lehúzhatja a nehéz helyzetbe kerülő német feldolgozóipar

Trump külkereskedelmi csatározása nem marad következmények nélkül, a tavaly még egyre javuló helyzetű német feldolgozóipart már le is rántotta.

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 14:04 Piac, Világ

Jött egy osztrák ingatlanos és szinte ingyen megszerezte a Kika üzleteket

A bútoráruház-lánc irányítási jogait egy euróért vették meg, az üzleteket a könyv szerinti értéken adták el.

Fabók Bálint
2018. június 21. 17:17 Világ

A dollár döntheti meg a legnehezebb választására készülő Erdogan hatalmát

Hiába ért el óriási sikereket a gazdaságban az autoriter hatalmat kiépítő Erdogan, a gazdaság válságjelei miatt pártja elveszítheti parlamenti többségét.

Fontos

Fabók Bálint
2018. június 23. 13:55 Piac

Ahogy több pénzük lett, rögtön lerohanták a magyarok a gyorséttermeket

Nemrég még nullaszaldó körüliek voltak a nagy gyorsétteremláncok, de tavaly hatalmasat nőtt a bevételük, és több milliárd forint nyereséget termeltek.

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 06:52 Állam, Élet

A magánbiztosítói piac lenyúlására készülhet a kormány, hogy egyeseknek rendbe tegye az egészségügyet

Az utóbbi években élénk magánegészségügyi piac alakult ki a biztosítók adómentessége miatt. Ennek most vége, de az állam befurakodhat, és az állampolgárok egy része továbbra is mehet a magánrendelőkbe.

Jandó Zoltán
2018. június 21. 18:59 Állam

Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez

A három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.