Fabók Bálint Fabók Bálint
2017. november 6. 17:31 Világ

A koronaherceg hatalmáról szól a szaúdi miniszterek letartóztatása

Két hete a világ legfontosabb befektetői utaztak egy szaúd-arábiai konferenciára, amelyen többek között bejelentették, hogy több mint 500 milliárd dollárból létrehoznának egy utópisztikus metropoliszt. A konferenciát az egyik legelegánsabb rijádi szálloda, a 492 szobás Ritz Carlton szomszédságában rendezték meg.

A hotelben azonban szombaton már nem lehetett megszállni, az egyik vezetője szerint “kormányzati használat” miatt kellett kiüríteni a szobákat. A szállodát azért zárták be, mert itt tartanak fogva több olyan magasrangú szaúdi vezetőt, akiket szombaton vettek őrizetbe egy politikainak ható leszámolás során.

Hatalmi koncentráció

Néhány órával azt követően, hogy Szalmán király bejelentette egy korrupcióellenes szervezet létrehozását, több mint három tucat embert tartóztattak le, köztük tizenegy herceget, négy minisztert és több mint húsz volt minisztert. Szeptemberben is történt egy hasonló volumenű letartóztatási hullám, akkor mintegy harminc, hatalommal kritikus vallási vezetőt, értelmiségit és civil aktivistát vettek őrizetbe.

A rijádi Ritz Carlton. / AFP PHOTO / FAYEZ NURELDINE

A nyugati lapok a tömeges letartóztatásokat az új korrupcióellenes szervezet élére is kinevezett trónörökös, Mohamed bin Szalmán hatalmi törekvéseivel magyarázzák (a kínai államfő is hasonló korrupcióellenes hadjárattal betonozta be a hatalmát). Az elmúlt pár hétben már az is szenzációnak hatott, hogy az osztrák Sebastian Kurz mindössze 31 évesen került egy kisebb, demokratikus európai állam élére, hatalma nehezen összevethető a jelenleg 32 éves szaúdi koronahercegével.

Mohamed apját, a 81 éves Szalmánt 2015-ben koronázták királlyá, miután Szalmán féltestvére, Abdulla király meghalt. Kinevezése után Szalmán kedvenc fiát, az addig teljesen ismeretlen Mohamedet nevezte ki védelmi miniszternek és egyik fő gazdasági tanácsadójának. Idén júniusban pedig hivatalosan Mohamedet nevezték ki a király utódjául, miután apja házi őrizetbe helyeztette és megfosztotta címétől az addigi koronaherceget, Mohamed bin Nájefet.

Mohamed bin Szalmán az elmúlt két évben olyan hatalmat épített ki magának, amelyre évtizedek óta nem volt példa a világ egyik utolsó abszolút monarchiájában. A biztonságpolitikától az olajügyekig valamennyi kulcsfontosságú terület az ő befolyása alá tartozik. Mohamed bin Szalmán ellenőrzi például mind a három biztonsági szolgálatot: a hadsereget, a belbiztonsági szolgálatokat és a királyi család biztonságért felelős Nemzeti Gárdát. A három fegyveres szerv ellenőrzése korábban hagyományosan fel volt osztva az uralkodócsalád különböző ágai között a hatalmi egyensúly érdekében.

A mostani lépések az előző rendszer megpuccsolását jelentik. Mostantól az összes hatalom Mohamed bin Szalmán kezében összpontosul

– mondta az USA korábbi rijádi nagykövete, Chas W. Freeman a New York Times-nak. A világ egyik legnagyobb politikai tanácsadócége, az Eurasia Group egyik vezetője, Ayham Kamel azt mondta a Bloombergnek, hogy politikai ellenfelek ellehetetlenítése régóta a koronaherceg tervei között szerepel.

Őrizetben a leggazdagabb szaúdi

Az őrizetbe vett vezetők közül a két legjelentősebb a koronaherceg hatalmát leginkább veszélyeztető Miteb bin Abdulla, a 2015-ben elhunyt Abdulla király fia, illetve az Orbán Viktor által is kitüntetett Al-Valíd bin Talal. Utóbbi Szaúd-Arábia leggazdagabb embere (a világon a 45.), számottevő részesedése több nyugati cégben, mint például az Apple, a Citigroup, a Four Seasons és a Twitter részvényese, két alkalommal még Donald Trumpot is megmentette a csődtől.

Al-Valíd bin Talal őrizetbe vétele azért meglepő, mert Mohamed bin Szalmánhoz hasonlóan szekularizálná a szaúdi államot, mindketten megvetik a demokráciát és a liberalizmust, és abban is egyetértenek, hogy Szaúd-Arábia az USA közeli szövetségese maradjon, akár az ország szuverenitásának csorbulása árán is.

Mohamed bin Szalmán a szaúdi vezetésű antiterrorista szervezet vezetőivel. Fotó: AFP

A Reuters egyik forrása szerint Al-Valíd bűne az lehetett, hogy ugyan elméletben támogatta Mohamed terveit az ország gazdasági megreformálásáról, de Al-Valíd nem volt hajlandó anyagilag támogatni a koronaherceg elképzeléseit. Az uralkodócsalád 34 tagja szavazott arról júniusban, hogy Mohamed legyen a koronaherceg. A New York Times szerint az is állhatott Al-Valíd őrizetbe vételében, hogy egyike volt annak a három tagnak, akik nem támogatták Mohamed kijelölését.

A korrupcióellenességet azért is kezdte el propagálni Mohamed bin Szalmán, hogy reformerként tüntesse fel magát. Egy olyan népszerű vezetőként, aki foglalkozik az emberekkel, de nyilván van politikai dimenziója is a letartóztatásoknak

– mondta az Eurasia Group vezetője, Ayham Kamel. Mohamed az elmúlt években több ambiciózus ötlettel is előállt.

Mivel az ország kőolajkészletei idővel kimerülnek, Mohamed már most elkezdené a gazdaság diverzifikálását. Ennek lenne része a cikk elején említett utópisztikus metroplisz megépítése, amelyben a kampányszlogenek alapján több robot lenne, mint ember. Szintén ennek a politikának a része, hogy a szaúdi állami olajcég, az Aramcót tőzsdére viszik, amely során az is kiderülne, hogy pontosan mennyit ér a világ vélhetően legértékesebb cége.

A Saudi Aramco egyik finomítója a királyságban. AFP PHOTO / IAN TIMBERLAKE

A részvénykibocsátásra azért is lenne szüksége az országnak, mert az elmúlt két évben több megszorító intézkedésről is döntöttek. Jövőre például bevezethetik az eddig nem létező áfát, és több állami támogatást is megvágtak. Szintén a költségvetést terheli Mohamed bin Szalmán agresszív külpolitikája, amely miatt az ország háborúzik Jemennel, Katarral pedig megszakították a diplomáciai kapcsolatot.

Egy nemzetközi tanácsadócég biztonsági szakértője, Miriam Eps a Bloombergnek azt mondta, hogy a megszorítások aláássák azt az évtizedek óta fennálló társadalmi szerződést, amely alapján a jólétért cserébe lojális marad a lakosság az uralkodócsaládhoz. “Egy ilyen látványos korrupcióellenes művelet azt is üzenheti a lakosságnak, hogy bízhatnak a kormányban, hogy nem költi el feleslegesen a pénzüket” – mondta Miriam.

Mohamed bin Szalmánnak ugyanis az is a célja lehetett a művelettel, hogy belföldi népszerűségét növelje, kiegyensúlyozva a megszorítások negatív hatásait. A Bloomberg szerint legalábbis az első visszajelzések alapján pozitív volt a visszhangja a rajtaütésnek a szaúdi közvéleményben, a “November 4 Revolution” hashtag gyorsan elkezdett terjedi a Twitteren. Mohamed kora bizonyos szempontból még előnyére is lehet, ugyanis a szaúdi lakosság 70 százaléka 30 éven aluli.

(Címlapfotó: AFP)

Világ Al-Valíd bin Talal Mohamed bin Szalmán Szalmán király Szaúd-Arábia Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017. november 21. 13:45 Állam, Világ

Még a kelet-európai országok sem számolnak magukkal az EU-ban

Egészen elképesztő módon, sorsolással dőlt el, hogy hova költözhet egy 900 embert foglalkoztató uniós ügynökség.

Torontáli Zoltán Torontáli Zoltán
2017. november 20. 18:12 Pénz, Világ

Gyerekzsúron és a műtőben is győzködik a milliomosokat, hogy műtárgyat vegyenek

Az aukciós házak fő tevékenysége a gyűjtemények felkutatása mellett a milliomos vevők becserkészése lett, és ezért egyre extrémebb taktikákat kell bevetniük.

Torontáli Zoltán Torontáli Zoltán
2017. november 20. 10:59 Piac, Világ

A nálunk eladott ruha árából 2 százalékot kap a varrónő, és ezen nem tudunk változtatni

Nem a gyártókat kellene hibáztatni, inkább a székhelyük szerinti jogszabályokat lenne szükség átírni a modern kori rabszolgaság eltörléséhez.