2017. december 8. 06:53 Világ

A finneknél nem számít, mennyit csúszik az orosz atomerőmű, csak az a fontos, hogy biztonságos legyen

Közel 20 ezer munkás, 6,7 milliárd euró és legalább 5 év építkezés. Alapvetően ez kell ahhoz, hogy felépüljön Pyhäjoki település mellett Finnország harmadik atomerőműve, a Hanhikivi 1. A már meglévő két, még a hetvenes években épített finn atomerőmű az ország déli részén van, az egyikben két nyugati biztonsági rendszerrel megerősített orosz, a másikban két svéd gyártású reaktorblokk van. Utóbbinál, az Olkiluoto atomerőmű területén a francia Areva építi a harmadik blokkot, csakhogy a projekt kilenc éves csúszásban van, és a költségek is a háromszorosára ugrottak az eredetileg tervezett hárommilliárd euróhoz képest. Az erőmű talán megnyithat jövőre, addig is a finnek még 2013-ban megállapodtak az oroszokkal, hogy építsenek egy teljesen új erőművet északabbra.

Az építkezés látszólag már most is folyamatban van: hatalmas teherautók mozgatnak több százezer köbméternyi földet, sziklát és több száz ember végez jelenleg is munkát a projekten. De ez valójában csak az alapozás, a létesítményt magát legkorábban 2019-ben kezdhetik építeni. Az atomerőmű építtetője pár hónappal ezelőtt közölte, tovább csúszhat a végleges építési engedély beszerzése. A beruházás egyáltalán nem indul zökkenőmentesen.

Ugyanazok építik, akik Paks 2-t is fogják

Magyar szemszögből főleg azért érdekes, ami Finnország északi tengerpartján történik, mert ezt az 1200 MW-os reaktort ugyanaz a Roszatom szállítja, amely az új paksi blokkokhoz adja a hasonló teljesítményű berendezéseket. Az oroszoknak a finnországi az első olyan projektjük, melyben exportálják a VVER-1200-as reaktort és technológiát, ráadásul alig van tapasztalat olyan erőművel, ahol ilyen reaktorok üzemelnének. Novovoronyezsben idén kapcsoltak rá a hálózatra egy ilyen reaktort, a Szentpétervár melletti Szosznovij Borban pedig jelenleg is épül két VVER-1200-as reaktor. Az itteni építkezéssel kapcsolatban aggasztó dolgokról számolt be tavaly egy korábban ott dolgozó munkás; a vádakat az építő Roszatom és stratégiai partnere, a Titan-2 tagadta, szerintük a az alkalmazott munkaügyi konfliktusban áll korábbi munkaadójával.

Roszatom-építkezés a fehéroroszországi Osztrovecnél. (MTI/EPA/Taccjana Zenkovics)

A reaktor működéséről szerzett minimális tapasztalat azonban csak egy az olyan tényezők közül, melyek beárnyékolják a finnországi projektet. Legutóbb a projekt épp azzal került be a magyar hírekbe, hogy az új atomerőművet építtető, kétharmad részben finn tulajdonban lévő Fennovoima orosz partnerei egy tanulmány szerint az először „csináljuk, aztán lepapírozzuk” mentalitás szerint dolgoznának, míg Finnországban a széleskörű dokumentációra, előzetes kalkulációkra épülő „előbb bizonyítsd, aztán csináld” látásmód az uralkodó.

A Fennovoima és a Roszatom elmondása alapján már dolgoznak a problémákon, a finn nukleáris hatóság azonban nagyobb erőfeszítéseket szeretne látni tőlük és kategorikusan leszögezték, hogy nekik a biztonság fontosabb a sebességnél. A Greenpeace szerint súlyos hozzá nem értésről tanúskodnak a napvilágra került megállítások, nem beszélve arról, hogy maga az erőmű építése sem követi a mai kor energetikai trendjeit.

A finn hatóság nem sieti el a dolgokat

Janne Nevalainen végtelen nyugodtsággal és magyar szemmel nézve ráérősen magyarázta nekem a Hanhikivi 1 atomerőművel kapcsolatos részleteket. Nevalainen a finn nukleáris biztonsági hatóság (STUK) projektmenedzsere, aki a Hanhikivi 1 erőművel kapcsolatos biztonsági és engedélyeztetési feladatokért felel napi szinten. A STUK felelős azért, hogy független biztonsági vizsgálatot és értékelést adjon a Hanhikivi 1 projektről. Az erőmű építési engedélyét a STUK véleménye alapján adja ki a kormány.

Elmondása szerint ez egy rendkívül komplex folyamat, ugyanis több mint 8 ezer különböző követelménynek kell megfelelnie a terveknek, ezek teljesítése nélkül nem lehet elkezdeni az építkezést. A Fennovoima-val és az orosz partnerekkel is folyamatosan egyeztetnek, próbálják őket arra bírni, hogy minden felmerülő kérdést beszéljenek meg velük és csak azután adják be hozzájuk a terveket végső értékelésre. A folyamatos előzetes egyeztetéssel elkerülhető egy olyan bukta, melynek végén adott esetben vissza kellene küldeniük dokumentációkat a megrendelőnek és a Roszatomnak. A nem megfelelő minőségű dokumentációra ugyanis volt korábban példa.

A Fennovoima és orosz partnerei az építési engedély 20 fő fejezete közül eddig még csak 4-5-tel kapcsolatosan adtak be terveket, a biztonsági rendszerekkel kapcsolatos dokumentációt például még nem kapta meg a finn hatóság. A projektmenedzser szerint fontos, hogy minél strukturáltabb, hitelesített rendszerben működjenek a projektben résztvevő cégek, a dokumentációt tisztán és érthetően kell felépíteniük. Ha egy pontot megváltoztatnak a tervdokumentáció valamelyik részén, akkor azt automatikusan végig kell tudniuk vezetni a többi fejezetben is, hogy látni lehessen, milyen hatásokkal jár az átalakítás. Ezt konfigurációs menedzsmentnek hívják, és Nevalainen szerint az oroszok most már értik, miért olyan fontos.

Erre az aprólékos munkára azért is szükség van, mert idén szeptemberben közzétettek egy, a STUK megbízásából készített tanulmányt, mely komoly észrevételeket tett a különböző partnerek hozzáállásával és a finn és orosz nukleáris biztonsági kultúra közötti eltéréssel kapcsolatban. A tanulmány igen nyíltan végigkritizálja a tervezési folyamatot.

Megállapítják, hogy finn megközelítés szerint szisztematikusan végig kell előzetesen elemezni, dokumentálni a terveket, várható hatásokat és csak utána jöhet a megvalósítás, míg az oroszok felfogása szerint előbb kell cselekedni, aztán jön a papírmunka. Az elemzés szerint

  • az oroszok nem készültek fel arra, hogy egy másfajta erőművet építsenek, mint amit Szentpétervár mellé terveztek.
  • A Roszatom finn cége, a RAOS munkaerő-kapacitás problémákkal küzd.
  • Az oroszoknál a biztonsági alapelv pedig egy új koncepció, és időbe telik, amíg ez beépül a mindennapi munkába.
  • Nem megfelelő a kommunikáció a projektben résztvevők között.
  • A finn beruházó cégnek jobban a sarkára kellene állnia a beszállítási láncot illetően, hogy a RAOS az erőmű beszállítójának megfelelően cselekedjen.

A tanulmány megállapításai között szerepel az is, hogy a Fennovoimának biztosítania kell a szakértők meghallgatását, köztük azokét is, akik kétségeket fogalmaznak meg.

Ilyenek tényleg voltak, tudtuk meg Pia Oedewaldtól, a STUK biztonsági alapelvekért felelős szenior felügyelőjétől. “2015-ben például a Fennovoima menedzsmentjének vezetési gyakorlatában találkoztunk problémákkal, a biztonsági elemekre mindeközben kevesebb hangsúly jutott, túlságosan arra koncentráltak, hogy betartsák a menetrendet”, mondta Oedewald.

A cég menedzsmentjéből korábban hiányoztak a nukleáris iparágból érkezett emberek. A finn atomhatóság szerint a Fennovoimának folyamatosan fejlesztenie kellene saját menedzsmentjét, még több szenior szakértőt kellene bevonnia a munkafolyamatokba. Oedewald szerint ezt értik és van is némi haladás, de a különböző partnerek közötti együttműködés még mindig problémás, néha nem értetik meg az oroszokkal eléggé, mik a finn elvárások és követelmények. Az oroszok igyekeznek megfelelni ezeknek, de Oedewald szerint még mindig nem teljes a bizalom.

A felügyelő szerint szó sem lehet a folyamat gyorsításáról. Az a tapasztalatunk, hogy a dokumentáció javítása, fejlesztése sokszor szokott több időt igénybe venni a tervezettnél; de ha ehhez idő kell, akkor hát idő kell – emelte ki Oedewald. Nevelainen hozzáteszi, hogy

a projekttel a következő száz évre terveznek, ezért nem kell kapkodni.

A finn hatóság szakemberei ezért nem látják még, hogyan alakul majd a menetrend. Nevelainen szerint „varázslónak” kell lenni ahhoz, hogy meg lehessen mondani, tényleg üzembe áll-e 2024-ben a Hanhikivi 1 atomerőmű. Ők a maguk részéről készen állnak, hogy akár már 2018 elején eljuttassák hozzájuk a szükséges dokumentációt.

Nem lesz költségtúllépés

A finn beruházó cég, a Fennovoima számára nem újdonság, amit a hatóság mond. A cég a G7 megkeresésére közölte, hogy az említett 2017-es, STUK által megrendelt jelentés három cég – a Fennovoima, a RAOS és egy másik orosz partner, a Titan-2 – szervezeteit vizsgálta. A Fennovoimától 28 emberrel interjúztak. Arra a megállapításra jutottak, hogy ugyan elfogadható szinten állnak a biztonsági alapelvek, de lenne miben javulni. A cég kiemelte, hogy tisztában vannak a jelentésben megfogalmazott problémákkal és igyekeznek javítani a helyzeten. Minden, a STUK által említett elemre válaszolni fognak és folyamatosan fejlesztik biztonsági alapelveiket, mindaddig, amíg a hatóság azt megkívánja.

A Fennovoima elmondta, kulcsrakész, fix árú megoldásra szerződtek le az erőmű szállítójával 2013-ban. Ezért a Roszatom felelőssége, hogy betartsák a keretet. Eddig több száz millió eurót költöttek el, jelenleg nagyjából 350 ember dolgozik a területen; ez az építkezés legintenzívebb szakaszában akár négyezerre is felfuthat majd. Összesen 471 cég dolgozik a projekten, ebből 440 finn, és minél több hazai vállalatot igyekeznek bevonni.

A Roszatomtól azt mondták a G7 érdeklődésére, hogy minden erőforrást mozgósítottak, hogy az építési engedéllyel kapcsolatos dokumentációt be tudják adni időben. A cég szerint hatékonyan működnek együtt mind a Fennovoimával, mind a STUK-kal, a finn követelmények és szabályok megértésének kezdeti nehézségein pedig túllendültek. 13 hónap van még hátra, hogy 2018 végéig megszerezzék az engedélyt, ez a Roszatom szerint részükről tartható és bíznak abban, hogy meglesz jövőre az építési licensz. Ha egy évet csúszik az építkezés, azt is készek megvitatni, de szerintük összességében tartható a tervek szerinti 2024-es átadás.

(MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

A költségekkel kapcsolatban a Roszatom közölte, ők beruházóként és beszállítóként is érdekeltek abban, ne legyen túllépés és jelenleg nincs jele annak, hogy ezzel probléma lenne. A STUK által megrendelt tanulmányban szereplő problémákkal kapcsolatban a Roszatom szerint természetes, hogy a finn és orosz gondolkodásmód és értelmezés között különbség van, de ez bármelyik nagy nemzetközi projektnél kihívás lehet. Egyébként hoztak száz mérnököt is Szentpétervárról, hogy felgyorsítsák a tervezési dokumentáció összeállítását és folyamatosan fejlesztik saját tudásukat a finn követelményekről és szabályokról.

De, lesz költségtúllépés, kompetencia viszont nincs

A finn Greenpeace projektfelelőse, Olli Tiainen viszont egyáltalán nem olyan optimista az atomerőmű építésével kapcsolatban, mint a Fennovoima vagy a Roszatom. Tiainen először egy általuk, a Roszatomról készített tanulmányt említ, melyben egy nagyobb részt szenteltek a Hanhikivi erőmű körüli érdekességeknek – egészen visszamenve a projekt megszületése körüli furcsaságokig és a már említett problémákig. Tiainen szerint a jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy a Fennovoima nem teljesen kompetens a projekt levezénylésével, hiszen már most 2019-re csúszott az építési engedély beszerzésének dátuma és a STUK által megrendelt tanulmány is több kritikus pontot említ.

A költségekkel kapcsolatban igaz, hogy a Fennovoima bebiztosíthatta magát, hogy ne kelljen pluszpénzeket fizetnie a Roszatomnak, ha csúszik a projekt – bár a szerződésnek vannak titkos elemei, nem látni tisztán a teljes képet –, de Olkiluoto-ban az Areva is fix összegre vállalta a szállítást, aztán mégis pereskedés lett belőle, hogy ki viselje a több milliárd eurós pluszterheket – tette hozzá. A projektet támogatók egyik fő érve még az energiafüggetlenség megteremtése, ám Tiainen szerint ez sem állja meg a helyét: a Roszatom reaktorait 60 évre tervezik, addig fűtőanyagot is kell számukra biztosítani. Nem beszélve arról, hogy maga a Fennovoima is harmadrészben a Roszatom tulajdonában van.

A projekt megvalósulásával kapcsolatban fontos szokott az is lenni, hogy mekkora annak társadalmi támogatottsága. Az építkezés támogatottsága Pyhäjoki környékén a Fennovoima mérései szerint igen magas – több, mint kétharmados –, sőt emelkedő tendenciát mutat.

Tiainen szerint ez teljesen magától értetődő, hiszen az építkezés munkalehetőséget teremt a helyieknek. A projektfelelős ugyanakkor egy friss, egész országra kiterjedő közvéleménykutatás eredményeire is rámutatott: idén márciusban a Greenpeace végzett egy kutatást, melyben arra voltak kíváncsiak, hogy a finnek milyen arányban ellenzik, illetve támogatják, hogy Hanhikivi 1 megkapja az építési engedélyt. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy a megkérdezettek 53 százaléka ellenzi az építési engedély megadását és mindössze 26 százalékuk támogatja.

A finnek nem csak erről az egy projektről, hanem úgy általában az új atomerőművekről is így vélekednek a Greenpeace projekt felelőse szerint: a már megépült erőművek támogatottsága magas, de újak építését kevésbé támogatják (a nukleáris energia használatának általános támogatottsága 50 százalék körül mozog a Greenpeace munkatársa szerint). Nem lennék meglepődve, ha az új atomerőművek építésének támogatottsága még inkább csökkenne a jövőben, tekintve, hogy mennyi probléma merült fel eddig is ezekkel a projektekkel kapcsolatban – tette hozzá Tiainen.

De mégis, minek a finneknek új atomerőmű?

Több erős érvet is fel tudnak hozni a finnek arra, hogy miért nem elég nekik az eddigi két atomerőmű. A legnagyobb probléma az, hogy a finn áramigény ötödét jelenleg importból fedezik, főleg svéd- és orosz áramot vesznek. De nehezebb időszakokban akár az energiaigény harmadára is ugorhat az import.

Azért is jogos lehet az új erőmű ötlete, mert 2030-ig le szeretnék állítani széntüzelésű erőműveiket, így azok ki fognak potyogni a kapacitásból. Most a megtermelt energia 10 százaléka származik szénből, ezzel pedig az észak-európai államok közül a legnagyobb szénfogyasztók.

Emellett a Fennovoima szerint a jelenlegi kapacitások elöregedőben vannak, szükséges pótolni őket. Az energiabiztonság szempontjából is kedvező az új atomerőmű, ráadásul nulla széndioxod-kibocsátással jár az erőmű üzemeltetése, így tiszta áramhoz tudnak jutni a finn vállalkozások és háztartások. A finn elektromos energiatermelés mixe jelenleg így néz ki a Finnish Energy iparági szervezet adatai szerint:

A Greenpeace-es Tiainen szerint azonban hamis elgondolásra épül Hanhikivi 1 beillesztése az ország energiarendszerébe. Amikor megalapították a Fennovoima céget 2007-ben, az elektromos energia piaca még teljesen máshogy nézett ki – emelte ki Tiainen.

Az utóbbi években a megújulók forradalma egy csomó korábbi számítást, árkalkulációt felülírt, emellett a finn energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzés is változott. A finn elektromos hálózat pedig teljesen integrálódott a környező észak-európai államok hálózataival, így az időközben olcsóbbá váló skandináv szélenergia akadálytalanul tud eljutni hozzájuk. Az atomerőműről való vita és közbeszéd pedig teljesen kifogja a szelet – átvitt és szó szerinti értelemben is – a megújulók elől: amíg mindenki a nukleáris energiáról, atomerőműről beszél, kevesebb figyelem és forrás jut a technológiai fejlődéssel egyre inkább kifizetődővé váló megújuló energiaforrásokra.

Világ fennovoima finnország hanhikivi 1 roszatom stuk Olvasson tovább a kategóriában

Világ

2017. december 18. 11:20 Világ

Vizsgálat indul az Ikea adótrükkjei miatt

A világ legnagyobb bútorkereskedője közel egymilliárd eurót adó befizetését kerülhette el a nagy holland trükkel.

2017. december 14. 10:31 Piac, Világ

Kicsinálják az amerikaiak az olajországokat

Az OPEC nem tudja olyan gyorsan csökkenti a kitermelést, amilyen ütemben az amerikai nő.

2017. december 13. 15:08 Világ

Bezuhant a leggazdagabb szaúdi cége, amióta a luxusbörtön foglya

Eddig kétmilliárd dollárt vesztett azon Al-Valíd bin Talal, hogy egy ötcsillagos hotelben sínylődik.