Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. december 11. 06:51 Világ

Súlyos konflikusokat okozhat a világban a megújuló energia terjedése

Komoly geopolitikai konfliktusokat is okozhat a következő évtizedekben a megújuló energia terjedése. Bár a zöldforradalom esetében legtöbbször épp azt szokták kiemelni, hogy az energiafüggőség enyhítése révén csökkentheti az országok közötti ellentéteket, ez csak részben igaz. Ráadásul a függőség mellett teljesen új frontokat nyithat, korábban nem létező konfliktusforrások jelenhetnek meg.

A témának épp ezért egyre szélesebb a szakirodalma, igaz, a politikusok érdeklődését még nem keltette fel. Ez nem feltétlenül baj, hiszen a kihívások nagy része a kutatók szerint is csak évtizedek múlva jelentkezik majd, akad azonban egy-két olyan probléma, amely már látható, és akár néhány éven belül komoly geopolitikai válságokhoz vezethet.

A legveszélyesebb kérdés egyértelműen az olajtermelő országok helyzete. A zöldenergia terjedésével párhuzamosan ugyanis szép fokozatosan csökken a kereslet a hagyományos fosszilis energiahordozók (olaj, gáz, szén) iránt. Így azok az országok, amelyek eddig erre alapozták gazdaságukat, most komoly kihívásokkal néznek szembe. A hagyományosan nagy kitermelők helyzetét csak tovább rontotta, hogy az amerikai palaolaj és -gáz forradalom felgyorsította a folyamatot (az Egyesült Államokban néhány éve egy új technológiával korábban elérhetetlennek gondolt készleteket is elkezdtek felszínre hozni, ezzel pedig az USA kitermelése is hatalmasat ugrott).

A kőolaj-exportőrök kartellje, az OPEC évekig bármikor bármilyen irányba el tudta mozdítani az olaj világpiaci árát, de ma már akár komoly kompromisszumokat is vállal, hogy legalább rövidtávon magasan tartsa az árakat, és ezzel időt nyerjen a tagállamoknak. Utóbbiak többsége ugyanis kicsit későn kapott észbe, és most próbálja valahogyan diverzifikálni gazdaságát, már ha az nem omlott mostanra teljesen össze. Azzal, hogy ez milyen geopolitikai játszmákhoz vezet, és miként eredményezheti Oroszország közel-keleti megerősödését, már korábban is foglalkoztunk.

De a megújulók tényerése nem csak az olajtermelők problémáiból okozhat geopolitikai konflikust. Európában is vannak komoly viták például abból, hogy a termelési csúcsidőszakokban, tehát amikor süt a nap és fúj a szél, a zöldenergia fejlesztésében élenjáró németek rendkívül olcsó – nem ritkán negatív árú – árammal árasztják el a környező országokat.

Persze gondolhatnánk, hogy ennek mindenki örül, hiszen kevesebbet kell költenie, de a helyzet ennyire azért nem egyszerű. A szénvagyonukra erősen építő lengyelek például nagyon nem értékelik, hogy hőerőműveiket attól függően kell le-fel kapcsolgatni, hogy az Északi tengeren mennyire fúj a szél – említett egy példát lapunknak Daniel Scholten, a delfti egyetem geopolitikai és megújuló energetikai szakértője, aki egy budapesti konferencián adott elő a témában. A rendszeres leállások ugyanis egyrészt erősen rontják a kihasználtságát ezeknek a létesítményeknek (ami miatt egy idő után nem is tudnak majd gazdaságosan üzemelni), másrészt a termelés visszafogásának és újbóli felpörgetésének is vannak költségei.

Arról nem is beszélve, hogy sok esetben nem is direkt, hanem egyszerűen csak technológiai okokból megy arra a németországi szélparkokba termelt áram. Ilyenkor pedig a lengyel hálózat aztán tényleg nem tud vele mit kezdeni.

 

Az elektromos hálózatok jövőbeli fejlesztésének iránya egyébként is megkerülhetetlen kérdés. Szakértők szinte kivétel nélkül azt várják, hogy a megújulók térnyerésével párhuzamosan egyre jobban összekapcsolódnak majd az egyes államok hálózatai, egyre több lesz a határkeresztező kapacitás. Arról azonban már eltérnek a vélemények, hogy ennek milyen hatása lesz az energiaellátás biztonságára.

A lehetséges beszerzési források számának növekedése alapvetően csökkenti a kockázatokat, ugyanakkor akár nőhet is az importőrök sebezhetőse, mivel a termelés egy jelentős részét nem lehet ütemezni. Olajat vagy szenet bárhonnan lehet vásárolni a globális piacon, addig az áramnál jobb esetben is csak kontinentális összekapcsolásról lehet beszélni, és – akárcsak a gáznál – elég kötött a szállítás útvonala is. Ez pedig a termelő és fogyasztó országok között konfliktusokhoz vezethet. Az import bizonytalanságára előszeretettel hivatkozik a magyar kormányzat is, amikor a paksi bővítés mellett érvelnek.

Ez ellen elvileg lehet tenni, hiszen a megújulók ha nem is azonos mennyiségben, de mindenhol rendelkezésre állnak. Ezért is alakult ki az az általános vélekedés, hogy a terjedésükkel megszűnik az a probléma, hogy mint az olaj esetében, az erőforrások nagy részét mindössze néhány állam birtokolja, és ezek tartják sakkban az egész világot.

Ez nem biztos, hogy így lesz. Egyrészt a napelemek és a szélerőművek előállításához nagy mennyiségben kellenek olyan nyersanyagok, amik nem állnak rendelkezésre mindenhol. Ilyenek például a ritka földfémek, aminél a ténylegesen elérhető készletek jelentős része Kínában található, és ennek megfelelően a teljes ellátási lánc (a bányászattól a kitermelésen át a feldolgozásig) a világ legnépesebb országába koncentrálódik. Ha ez akkora hatalmat nem is ad Kínának, mint amekkora az OPEC-nek volt korábban, hiszen az alapanyagot elég egyszer megvenni, utána az erőmű évtizedekig termel, azért teljesen nem is elhanyagolható.

 

Ennél is fontosabb azonban, hogy a kutatások egy része szerint úgy tűnik, a technológia és a pénzügyi háttér is egy szűk rétegnél összpontosul majd. Épp ezért nem egyértelmű, hogy a valóban decentralizált lesz-e a piac, vagy végül néhány nagyobb szereplő kezében kerül a szektor nagy része. A napelemek esetében például a kínaiak és a németek látványos versenyt futnak, és technológiai előnyükből egész biztosan pénzt akarnak majd csinálni – véli Daniel Scholten. Ez pedig akár oda is kifuthat, hogy néhány kínai és német vállalat fölözi le a teljes globális piacot.

A technológiához való hozzáférés pedig épp a feltörekvő országok számára lehet nehezebb, ami megint csak geopolitikai konfliktusokat generálhat. Arról nem is beszélve, hogy a beruházások is azokban az államokban lesznek a leginkább kockázatosak, ahol valamiért instabil a politikai rendszer, vagy háborús helyzet van. Ez pedig a mostani olajexportőröknek nem fest túl derűs jövőképet.

Világ geopolitika Kína megújulók Olvasson tovább a kategóriában

Világ

2018. augusztus 15. 16:58 Világ

A hídkarasztrófát is felhasználja az olasz kormány az EU elleni lázadáshoz

Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes szerint az uniós költségvetési szabályok életeket veszélyeztethetnek, mert nem lehet eleget beruházásokra költeni.

Rigó Anita
2018. augusztus 15. 12:06 Világ

A természetet is kizsákmányolják az adóparadicsomokban működő cégek

Az erdőirtásokat és az illegális halászatot is támogatják.

Torontáli Zoltán
2018. augusztus 14. 08:48 Piac, Világ

A lisztériafertőzés után a szárazság tizedeli a zöldségfelhozatalt

Akkora aszály van idén, hogy a másodvetés sok növény esetében nem lehetséges.

Fontos

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.

Rigó Anita
2018. augusztus 14. 17:07 Állam

A lengyel és a magyar gazdaság szárnyal a leggyorsabban az EU-ban

A friss GDP adatok alapján még úgy is jól teljesítünk, hogy lassultunk az előző negyedévhez képest.

Bucsky Péter
2018. augusztus 14. 06:58 Állam

Évi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesik

A teherautók használatarányos útdíjából idén már 230 milliárdot is beszedhetnek, míg a személyautók e-matricáiból 70 milliárd forint folyhat be.