Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. április 29. 16:04 Világ

Afrika Királyának a bukása egy sötét korszak végét sejteti

Sokáig úgy tűnt, hogy az egyik leggazdagabb francia, Vincent Bolloré érinthetetlen. Korábban gyanúsították azzal, hogy közeli barátja, Nicolas Sarkozy volt francia államfő az ő közvetítésével kapott kampányára eurómilliókat Moammer Kadhafi volt líbiai diktátortól, de a Bolloréhoz hasonlóan vagyonos francia üzletember, Martin Bouygues már a kilencvenes években gengszternek nevezte.

Komolyabb következménye azonban sokáig nem volt a gyanús üzleteinek. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a 7,4 milliárd dolláros vagyonával a világ 207-ik leggazdagabb üzletembere remek kapcsolatot ápol európai és afrikai politikusokkal, és jelentős médiaportfóliója van, amellyel igyekszik növelni a befolyását.

Kedden azonban bármiféle látványos előzmény nélkül őrizetbe vette a francia rendőrség Vincent Bollorét. Két napon át hallgatták ki azzal gyanúsítva, hogy jövedelmező üzleteket szerzett két afrikai államban, miután segített hatalomra juttatni a két ország vezetőjét. A kihallgatás után az ügyészség kezdeményezte a büntetőjogi eljárást Bolloré ellen. Befolyásos üzletemberek őrizetbe vétele szokatlan Franciaországban, bár nemrég vádolták meg a világ legnagyobb cementgyártóját, a Lafarge-ot, hogy terroristákat finanszíroz Szíriában.

Egy 2014-es kép Vincent Bolloréról. Fotó: AFP

A jelenleg 66 éves Vincent Bolloré igazi arisztokrata családból származik, és az elmúlt három évtized egyik legsikeresebb francia üzletembere. Az eredetileg nyomdaiparral foglalkozó, Bolloré nevű családi céget 1822-ben alapították meg, és mára az egyik legjelentősebb európai vállalatcsoport lett, hatvanezer alkalmazottja van.

A mai napig a Bolloré család többségi tulajdonában van, Vincent 1981 óta vezeti a cégcsoportot. Szállítás és logisztika a fő profilja, de foglalkozik energiatárolással, papírgyártással és ingatlanokkal is. Afrikában és Ázsiában több érdekeltsége is van, kikötőktől kezdve pálmaolaj- és kaucsuk-termelésig.

A Bollorének többségi tulajdona van a világ egyik legnagyobb kommunikációs cégében, az Havas nevű reklámügynökségben, amely több mint száz országban van jelen. Szintén részesedése van a Vivendi nevű médiacsoportban, így Franciaország legnagyobb tévés cégében, a Canal Plus-ban, és a második legnagyobb részvényese a Silvio Berlusconi érdekkörébe tartozó Mediaset médiacégnek (kettejük rivalizálásáról a Financial Times írt).

Bolloré különösen erős kapcsolatokat épített ki Afrikában, cégcsoportja szinte a földrész összes országában jelen van. Míg Emmanuel Macron francia elnök és elődje, Francois Hollande igyekezett minél jobban eltávolodni az francia-afrikai kapcsolatokat évtizeden át meghatározó Francafrique-tól A hivatalos diplomácia mellett párhuzamosan működő, intézményi keretek helyett személyes, informális kapcsolatokra épülő, korrupt és átláthatatlan hatalmi rendszert takar, amelybe beleférnek elvtelen alkuk véreskezű diktátorokkal.(kattints a csillagra a magyarázathoz), a Bolloré-féle üzletember-generáció továbbra is erős befolyást tart fenn a volt francia gyarmatokon. Társaihoz hasonlóan Bolloré is évtizedek óta személyes kapcsolatot ápol afrikai vezetőkkel, és erre alapozva köt bombaüzleteket a földrészen.

A Bolloré Csoport érdekeltségei Afrikában a honlapja alapján. A piros vonal jelzi a Balloré által üzemeltetett közlekedési útvonalakat, fekete négyzetek a leánycégeit. Kék horgonyok a kikötőit, pirosak az általa üzemeltetett kikötőket, feketék  pedig az általa üzemeltetett gáz- olajterminálokat.

Afrikában közel húsz, nagyon fontos tengeri kikötőt üzemeltet vállalatbirodalma, Nyugat-Afrikában lényegében monopóliuma van. Emellett több repülőtérnek, vasútnak és logisztikai központoknak a tulajdonosa, befolyása miatt több újság is Afrika Királyának becézi. A büntetőügye is két afrikai kikötőhöz kapcsolódik. Bolloré a kétezres évek közepén ismerkedett össze Alpha Condé guineai politikussal Párizsban, aki lényegében száműzetését töltötte Franciaországban.

Condé a 2010-es elnökválasztásra tért vissza Guineába, és Bolloré kommunikációs ügynöksége, az Havas kampányban nyújtott segítségével sikerült megnyernie a választást. Néhány hónappal Condé győzelme után a kormány váratlanul felmondta a szerződést a főváros, Conakry teherkikötőjének üzemeltetőjével, és leszerződött Bolloré vállalatcsoportjával.

A rendőrség gyanúja szerint az Havas piaci áron alatt segítette Condé kampányát, cserébe a Bolloré olcsóbban jutott hozzá a kikötőhöz. Bár Guinea szerint a bérlet legális volt, egy választottbíróság mégis 38,5 millió euró kárpótlást ítélt meg a kikötő elbocsátott vezetőinek. Egy francia bíróság pedig kétmillió euró kompenzációra kötelezte a Bollorét a kikötő korábbi üzemeltetőjével szemben.

Kikötő a guineai Conakryban. Fotó: AFP

Lényegében ugyanez történt Togóban, ahol szintén az Havas segítségével nyerte meg az elnökválasztást Faure Gnassingbé. A Bolloréval jó személyes viszonyt ápoló Gnassingbé kormánya a választás után szintén a francia cégbirodalom üzemeltetésébe adta a loméi teherkikötőt 35 évre. A francia rendőrség ennél az esetnél is azt gyanítja, hogy piaci ár alatt támogatták a togói elnök kampányát, cserébe a kikötő üzemeltetéséért.

A Bolloré vállalatcsoport módszerei igen agresszívak, aktivista befektetőként az jellemzi, hogy felvásárol egy jelentősebb részvénycsomagot egy szerinte nem elég hatékonyan működő vállalatban, és erre alapozva igyekszik minél nagyobb befolyást szerezni a cégvezetésben. Erre jó példa a Bolloré 1997-es próbálkozása Európa egyik legnagyobb építőipari cégénél, a Bouygues-nél. A piacról felvásárolta a részvények tíz százalékát, majd Vincent Bolloré felfedte kilétét, és bejelentette, hogy a cég irányításának a megszerzése a célja. Igazgatósági tagként igyekezett felszabdalni a céget a telekom üzletág eladásával, de végül kudarcot vallott.

A Bolloré hasonlóan agresszív a médiával szemben is, rendszeresen perel rágalmazásért, ha az üzleti ügyeiről megjelennek cikkek. A résztulajdonában álló Canal Plus újságírói pár éve azzal vádolták Vincent Bollorét, hogy befolyását felhasználva megpróbálta elérni, hogy ne jelenjen meg egy oknyomozó riport a korábban említett togói elnökről, Gnassingbéről. A végül megjelent riport után két producert is kirúgtak. 

Bár Bolloré korábban kijelentette, hogy visszavonul 2022-ben – amikor 70 éves lesz, cégbirodalma pedig 200 -, az általa promotált üzleti modell nem tűnik működőképesnek hosszútávon. Az afrikai üzleti klíma változóban van a nyolcvanas évekhez képest, amikor a francia vállalatóriás elkezdett befektetni. A volt gyarmattartók mellett egyre aktívabb Kína, India és Törökország, a korábbi francia dominancia egyre inkább szorul vissza.

“Bolloré letartóztatása arra utal, hogy Franciaország egyre inkább kilép a történelmi anakronizmusából” – mondta a Bloombergnek Antoine Glaser, aki több könyvet írt Franciaország szerepéről Afrikában. “Ami azért tartott ilyen sokig, mert több afrikai elnök Franciaország befolyása alatt áll, és még most is hatalmon vannak. Most azonban azt érzem, hogy Afrika egyre inkább globalizálódik” – mondta.

Erre utal egy 2013-as eset, amely mutatja, hogyan szűkül a Bolloré mozgástere. A cégcsoport 2013-ban Elefántcsontparton nyert koncessziót egy teherkikötő építésére. A Világbank szerint a tender nem volt átlátható és a Bolloré konkurensei panaszt tettek egy régiós intézménynél, a Nyugat-afrikai Gazdasági és Pénzügyi Uniónál. A megállapodást az ország akkori kereskedelmi minisztere is bírálta. “Csodálkozom, hogy aki a trópusokra érkezik, az miért engedi meg magának azt, amit a saját országában nem tenne meg” – mondta Jean-Louis Billon.

Világ Afrika Bolloré Franciaország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2018. június 22. 15:39 Piac, Világ

Magyarországot is lehúzhatja a nehéz helyzetbe kerülő német feldolgozóipar

Trump külkereskedelmi csatározása nem marad következmények nélkül, a tavaly még egyre javuló helyzetű német feldolgozóipart már le is rántotta.

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 14:04 Piac, Világ

Jött egy osztrák ingatlanos és szinte ingyen megszerezte a Kika üzleteket

A bútoráruház-lánc irányítási jogait egy euróért vették meg, az üzleteket a könyv szerinti értéken adták el.

Fabók Bálint
2018. június 21. 17:17 Világ

A dollár döntheti meg a legnehezebb választására készülő Erdogan hatalmát

Hiába ért el óriási sikereket a gazdaságban az autoriter hatalmat kiépítő Erdogan, a gazdaság válságjelei miatt pártja elveszítheti parlamenti többségét.

Fontos

Fabók Bálint
2018. június 23. 13:55 Piac

Ahogy több pénzük lett, rögtön lerohanták a magyarok a gyorséttermeket

Nemrég még nullaszaldó körüliek voltak a nagy gyorsétteremláncok, de tavaly hatalmasat nőtt a bevételük, és több milliárd forint nyereséget termeltek.

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 06:52 Állam, Élet

A magánbiztosítói piac lenyúlására készülhet a kormány, hogy egyeseknek rendbe tegye az egészségügyet

Az utóbbi években élénk magánegészségügyi piac alakult ki a biztosítók adómentessége miatt. Ennek most vége, de az állam befurakodhat, és az állampolgárok egy része továbbra is mehet a magánrendelőkbe.

Jandó Zoltán
2018. június 21. 18:59 Állam

Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez

A három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.