Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. május 21. 18:24 Világ

Kína végre felhagy az állami születéskorlátozással, de így is baj lesz

Idén végleg felhagy az állami születésszabályozás minden formájával a világ legnépesebb országa, Kína, értesült a Bloomberg. A családonként egy gyermekes születéskorlátozást már 2016 elejétől eltörölték az 1,4 milliárdos országban, kettőre emelték a vállalható gyermekek számát. Idén év végétől viszont már nem lesz semmiféle állami korlátozás, áttérnek a “független termékenység” politikájára, azaz a nők maguk dönthetik el, hány gyerekük lesz.

Bármennyire forradalminak is is tűnik a kínai állam döntése, hogy a közeljövőben végre kivonul állampolgárainak hálószobáiból, valószínűleg kicsit későn jött az elszánás: elkerülhetetlen, hogy a legkülönbözőbb gazdasági és társadalmi problémákat okozza az eddigi kínai népesedési politika.

Persze az évtizedeken át brutálisan szigorú kínai születésszabályozás sem a semmiből jött. A II. világháború és a kínai polgárháború vége után robbanásszerűen nőtt a születésszám, miközben ugyanilyen gyorsan visszaesett a gyermekhalandóság. A gyorsan növekvő lakosság miatt élelmiszerhiány alakult ki és lakhatási válság is volt, a Mao Ce-Tung utáni kommunista pártvezetés pedig úgy érezte, nem tudja uralni a helyzetet. Ezért a hatvanas évektől kezdve egyre szigorúbb családtervezést vezettek be, egy évtizeddel később pedig az országot a külföldi piacok előtt megnyitó Teng Hsziao-ping alatt családonként egy gyermekben korlátozták az engedélyezett gyerekek számát. A hatóság eszközei nagyon kemények voltak: pénzbüntetés mellett kényszerabortusz és kényszersterilizáció.

Az eredmény az lett, hogy a hetvenes években 450 millió környékén jutott a csúcsra a 19 év alatti kínaiak száma, aztán a kétezres évek elejétől zuhanni kezdett, jelenleg már csak 327 millióan vannak az ENSZ becslései szerint. Ha minden így megy tovább, 2050-re már csak 255 millióan lesznek a kínai kiskorúak. Eközben a 65 évnél öregebb kínaiak száma a mostani 135 millióról 360 millióra nőhet 2050-re.

 

A kínai gazdaság közben ugrásszerűen fejlődött, és az utóbbi években fajult a helyzet odáig, hogy elfogyott a korábban kimeríthetetlennek hitt vidéki munkaerőtartalék. Ennek egy kedvező mellékhatása, hogy a bérek is emelkedésnek indultak, közben viszont Kína nemzetközi versenyképessége romlott a folyamat miatt, ráadásul a hosszú távon tervező pártvezetés az eltartott korosztály arányának gyors növekedése miatt is aggódhat.

De nem is a munkaerőhiány volt a legpusztítóbb hatása a kínai egykepolitikának, ez ugyanis ráerősített a már korábban is létező tömeges lánycsecsemő-gyilkosságra. A kínai családok ha választhattak, kulturális okokból inkább fiú gyermeket szerettek volna. Az pedig a statisztikákon is látszik, hogy az államilag kényszerített egykézés sokkal jobban visszavetette a lányszületéseket, mint a fiúszületéseket.

 

Jelenleg száz nőre 106 férfi jut az egész országban (a globális átlag 102), azaz 30 millióval kevesebb nő van az országban, mint férfi. De a 18 alatti korosztályban már 115 a száz nőre jutó férfiak száma, és, ahogyan a lenti grafikonon látszik, éppen a nyolcvanas évektől, tehát az egy gyerekes korlátozás bevezetésétől kezdve szállt el a nemi arány. Ez azt is jelenti, hogy rengeteg férfinak egyszerűen nem jut nő, ami kutatók szerint hatalmas társadalmi feszültséget fog okozni a következő évtizedekben.

Ráadásul egyelőre az sem látszik az adatokból, hogy az egy gyermekes korlátozás 2016-os feloldása a női termékenység emelkedéséhez vezetett volna. Ennek szakértők szerint a leginkább az lehet az oka, hogy a városokban hirtelen sokat nőttek a megélhetési költségek, és a családok gondolkodásában erős gyökeret eresztett az elképzelés, hogy csak egy gyereket lehet felnevelni. Ebből is látszik, hogy a szigorú állami politika emlékét hosszú évek vagy évtizedek alatt fogják tudni csak elfeledtetni. Pedig a kínai munkaerő- és nőhiány hatásai akkor is nagy gondokat fognak okozni a következő két évtizedben, ha hirtelen újra emelkedésnek indulna a kínai születésszám.

Világ demográfia egyke élveszületés Kína népesedés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Rigó Anita
2018. augusztus 17. 09:53 Világ

Hamarosan úgy hívhatunk magánrepülőt, mint egy Ubert

A cég célja, hogy ne csak a gazdagok magánjetezzenek. 50 dollárról indulnak az utak.

Jandó Zoltán
2018. augusztus 16. 14:23 Világ

Hiába vagdalkoznak, Amerika nélkül nem tudnak telefont gyártani a törökök

Erdogan keddi nyilatkozata ismét hatalmas badarság volt, de most legalább nem arra kérte választóit, hogy még több pénzt veszítsenek miatta.

2018. augusztus 16. 12:36 Világ

Trump kivásárolná Orbánt az orosz kapcsolatból

Az amerikai nagykövet szerint Magyarországnak Oroszországgal és Kínával szemben a NATO-t érdemes választania, mert az USA sokkal többet tud kínálni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. augusztus 16. 06:51 Piac

Ilyen is van Magyarországon: évi 26 százalékkal nő és 10 százalék profitot hoz

Megnéztük a hazai magánegészségügyi szolgáltatók krémjének számait, vagyis egy óriási üzleti jéghegy csúcsát.

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.

Rigó Anita
2018. augusztus 14. 17:07 Állam

A lengyel és a magyar gazdaság szárnyal a leggyorsabban az EU-ban

A friss GDP adatok alapján még úgy is jól teljesítünk, hogy lassultunk az előző negyedévhez képest.