Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 1. 20:04 Világ

Trump elindította a kereskedelmi háborút, Amerika szövetségesei visszavágnak

Trump tegnap végül is némi tétovázás után az európai, a mexikói és a kanadai nyersacél- és alumínium-behozatal megvámolása mellett döntött. Mozgalmas volt a május az amerikai külpolitikában, az elnök ugyanis felmondta az iráni atomalkut, lemondta (aztán újra szervezni kezdte) a Kim Dzsongunnal tervezett találkozóját, és még a Kínával folytatott kereskedelmi háborúban is előidézett néhány új fordulatot, például a kínai munkahelyek védelmére hivatkozva megkegyelmezett az iráni és észak-koreai szankciók megsértése miatt feketelistára helyezni tervezett kínai mobilgyártónak, a ZTE-nek.

A szövetségesek acélimportját nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vámolják meg az amerikaiak, ami önmagában is ellentmondás, másrészt rossz jelzés a baráti országok felé. Ezért nem meglepő, hogy az érintett országok, nemzetközi szervezetek és vállalatok vezetői viszonylag hevesen reagáltak a lépésre.

  • “Az intézkedés kanadaiak ezreinek meggyalázása, akik amerikai fegyveres testvéreikkel együtt harcoltak és haltak meg” – mondta a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau.
  • “Ez egy rossz nap a világkereskedelemnek. Amit ők meg tudnak tenni, pontosan ugyanazt mi is megcsinálhatjuk” – ez Jean-Claude Juncker fenyegető reakciója.
  • “Donald Trump lábon lőtte magát” – mondta Mexikó gazdasági minisztere, Ildefonso Guajardo.

Emmanuel Macron és Angela Merkel egyaránt jogellenesnek tartják az amerikai elnök lépését nyilatkozataik szerint. Ugyanakkor az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Theresa May nem csatlakozott hozzájuk a Trump elleni kiállásban, pedig a 31 ezer főt foglalkoztató brit acélipart is érinteni fogják a védővámok. Az ellenzék oldaláról azt találgatják, hogy May már egy Brexit utáni különmegállapodásban gondolkodik Trumppal.

A kemény reakció nem tűnik alaptalannak, ha figyelembe vesszük, hogy az USA a világ legnagyobb acélimportáló országa, 2017-ben 34,6 millió tonnát szállítottak be a most büntetett országokból, döntően Kanadából, de a mexikói és a német import súlya sem elhanyagolható.

 

 

És valóban, azonnal indultak az ellenintézkedések. Az EU már márciusban közzétett egy listát azokról az amerikai termékekről, amelyekre a tervek szerint büntetővámokat fog kivetni, Juncker is erre hivatkozott a tegnapi nap során. A jegyzéken a farmernadrágoktól kezdve a motorkerékpárokon és a hajókon keresztül a whisky-ig és a rizsig egészen változatos árucikkeket találhatunk, és persze az acél sem maradhatott ki. Hasonló lépésekre készül Kanada és Mexikó is az Egyesült Államokból érkező acél- és fémipari termékekre vonatkozó vámok bevezetésével és további, élelmiszer- és feldolgozóipari áruk behozatalának megadóztatásával.

Ráadásul a Kanadával és Mexikóval 1992-ben megkötött Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (North American Free Trade Agreement, NAFTA) is egyre nagyobb veszélyben van. Az amerikai elnök már a választási kampányában hangoztatta, hogy az egyezmény miatt széles rétegek veszítették el a munkájukat, ezért azt újra kell tárgyalni. A megválasztása után viszont a NAFTA felmondása is napirendre került (amiért a nemrég Magyarországon előadó Steve Bannon is lobbizott), mégis végül Trump inkább az újratárgyalás mellett döntött, amit azonban nem sikerült még lezárni.

Jelen állás szerint egy darabig még biztosan nyitva marad a kérdés, mert Trump a kanadai miniszterelnök nyilatkozatai és lépései hallatán tegnap este egészen odáig ment, hogy kimondta: a megállapodás által az USA-t évtizedek óta kihasználják szomszédai, aminek véget kell vetni, az USA csak számára “fair” feltételeket fogad el, vagy nincs egyezség. Pedig Trudeau szerint a NAFTA-tárgyalások során a nehézségek ellenére már egészen közel kerültek egy mindhárom fél számára elfogadható állásponthoz. A jövő heti G7 csúcson mindenesetre kénytelen lesz egymással találkozni a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök, így valószínűleg ki fog derülni, hogy mi lesz a NAFTA-ügy folytatása.

Közben Trump már a járműbehozatal 25 százalékos megvámolását is beharangozta. A külkereskedelmi szakértők szerint amellett, hogy a lépés gazdaságilag előnytelen az Egyesült Államok számára, a legfontosabb szövetségesek újabb megtorlásához is vezethet. Sőt, egyes elemzők szerint az amerikai elnök épp az akadazó NAFTA-tárgyalásokat akarta ezzel a számára kedvező mederbe terelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValaki elmagyarázhatná Trumpnak, hogy hogyan működik a világkereskedelemNem lopja meg az országot, ha épp kereskedelmi hiánya van. Sőt, éppen ez mutatja, hogy gazdag.

Világ acélipar Donald Trump kereskedelmi háború védővám Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2018. június 22. 15:39 Piac, Világ

Magyarországot is lehúzhatja a nehéz helyzetbe kerülő német feldolgozóipar

Trump külkereskedelmi csatározása nem marad következmények nélkül, a tavaly még egyre javuló helyzetű német feldolgozóipart már le is rántotta.

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 14:04 Piac, Világ

Jött egy osztrák ingatlanos és szinte ingyen megszerezte a Kika üzleteket

A bútoráruház-lánc irányítási jogait egy euróért vették meg, az üzleteket a könyv szerinti értéken adták el.

Fabók Bálint
2018. június 21. 17:17 Világ

A dollár döntheti meg a legnehezebb választására készülő Erdogan hatalmát

Hiába ért el óriási sikereket a gazdaságban az autoriter hatalmat kiépítő Erdogan, a gazdaság válságjelei miatt pártja elveszítheti parlamenti többségét.

Fontos

Fabók Bálint
2018. június 23. 13:55 Piac

Ahogy több pénzük lett, rögtön lerohanták a magyarok a gyorséttermeket

Nemrég még nullaszaldó körüliek voltak a nagy gyorsétteremláncok, de tavaly hatalmasat nőtt a bevételük, és több milliárd forint nyereséget termeltek.

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 06:52 Állam, Élet

A magánbiztosítói piac lenyúlására készülhet a kormány, hogy egyeseknek rendbe tegye az egészségügyet

Az utóbbi években élénk magánegészségügyi piac alakult ki a biztosítók adómentessége miatt. Ennek most vége, de az állam befurakodhat, és az állampolgárok egy része továbbra is mehet a magánrendelőkbe.

Jandó Zoltán
2018. június 21. 18:59 Állam

Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez

A három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.