Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. augusztus 6. 14:15 Élet, Világ

Hiába küzdesz, a leginkább mégiscsak a génjeid számítanak az iskolában

Mindenkit büszkeség tölt el, ha jó jegyeket szerez diákként. Idősebb korukban is sokan hivatkoznak iskolai teljesítményeikre, pedig senki sem tudja, hogy mi a siker kulcsa. Inkább csak találgatunk. Az öröklött tehetség, a kitartás, a jó nevelés, esetleg az életkörülményeink miatt leszünk sikeresek?

Egy új, több mint egymillió főt vizsgáló kutatásból kiderül, hogy leginkább a génállományunk határozza meg, éltanulók vagy bukdácsolók leszünk-e a közoktatásban.

A Daniel Benjamin által vezetett kutatásban 1,1 millió (csak európai felmenőkkel rendelkező) felnőttet vizsgáltak, és 1271 olyan génkombinációt találtak, amely hatással van arra, hogy mennyi időt tölt valaki a közoktatásban. Az eredmény rémes jövőképet vetít elénk: génkutatók előre kiválogatják a gyerekek közül az arra érdemeseket, hogy sokat tanulhassanak, a többieknek pedig esélyt sem adnak.

Mégsem kell attól rettegnünk, hogy pontosan megjósolják a jövőnket. Szerencsére ugyanis a kutatás eredménye pont az, hogy lehetetlen előre megmondani egy egyénről, hogy hány évfolyamon verekedi majd át magát. Ennek az az oka, hogy a kutatók hatalmas különbségekkel találkoztak. Rengeteg doktori fokot szerzett ember genomjában alig voltak olyan gének, amelyek segítenek a közoktatásban előrejutni. Volt, aki minden pozitív hatású génkombinációval rendelkezett, mégis hamar kihullott a közoktatási rendszerből. Viszont a teljes, egymillió fős mintán a gének nagyon jól magyarázták a tanulók közötti különbségeket.

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy 

a gének 11 százalékban, míg az anyagi helyzet csak 7 százalékban tudta megmagyarázni, hogy hány évet tanultak a felmérésben szereplők.

Tehát még a jövedelmi hatásoknál – legalábbis az azzal viszonylag jól korreláló jövedelmeknél – is nagyobb hatása van a jó génkombinációnak.

A kutatásban nem a „tanulás génjeit” keresték. Olyan génkombinációkra voltak kíváncsiak a kutatók, amelyek a mostani rendszer keretei között könnyítik meg az előrejutást. Például nagy monotonitástűréssel könnyebb sikereket aratni. Azok a gének, amelyek elősegítik a monotonitástűrést, a mostani rendszerben „jó” géneknek számítanak. Más tulajdonságokat pedig nem honorál az közoktatás, mint például a kreativitást vagy a nyughatatlanságot.

Ha 100 éve csináljuk ezt a kutatást, azt találtuk volna, hogy az iskolázottság csak attól függ, hogy hány X kromoszómája van valakinek. Mert nőként nem lehetett tanulni abban az időben.

– mondta a The Atlanticnek Benjamin.

Hiába tűnnek egyértelműnek ezek a korlátok, visszatérő eleme kultúránknak, hogy a sikerességet  a „jó génekkel” próbáljuk magyarázni. Az első ilyen irányzat az eugenetika volt. Kidolgozója, Francis Galton – Charles Darwin unokatestvére – azt hirdette, hogy érdemes lenne az emberi faj genomját mesterségesen javítani. Előnyben részesíteni a jól teljesítőket, és kizárni a társadalomból a „rossz” génekkel rendelkezőket.

A kutatók elutasítják ezt a nézetet. A téma érzékenysége miatt egy 27 oldalas GyIK dokumentumot is mellékeltek a kutatásukhoz. Az egyik benne szereplő kérdés az, hogy milyen közpolitikai ajánlásokat tennének az eredmények alapján? A válaszuk:

Semmilyent. A kutatásra alapozott bármilyen közpolitikai vagy egyéni változás megalapozatlan, sőt tudományellenes lenne.

Az eredményeket arra lehet használni, hogy igazságosabbá tegyük az oktatási rendszereket. Arra nem, hogy egy gyerekről eldöntsük, milyen jövőt érdemel. A közoktatási rendszert úgy lehetne átalakítani, hogy ne lejtsen a pálya bizonyos gén-összetételű csoportok felé.

Élet Világ gének kutatás kutatók Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Rigó Anita
2018. augusztus 16. 16:54 Élet

180 millió forintos fizetésemelésről mondott le a Financial Times vezére

Azért így is ki fog jönni a havi keresetéből.

Wiedemann Tamás
2018. augusztus 15. 17:58 Élet, Pénz

Beperelték a Ryanairt a sztrájk miatt törölt járatok utasai

A magyar utasokat is érintheti a Ryanair ellen indult németországi per, amelynek tétje, hogy kell-e kártérítést fizetni előre bejelentett sztrájk esetén.

Hajdu Miklós
2018. augusztus 14. 14:51 Élet

Jót tesz a gyerekeknek a dugódíj

Stockholmban tisztább lett a levegő, és az asztmás panaszok is visszaszorultak a dugódíj bevezetésével.

Fontos

2018. augusztus 16. 12:36 Világ

Trump kivásárolná Orbánt az orosz kapcsolatból

Az amerikai nagykövet szerint Magyarországnak Oroszországgal és Kínával szemben a NATO-t érdemes választania, mert az USA sokkal többet tud kínálni.

Torontáli Zoltán
2018. augusztus 16. 06:51 Piac

Ilyen is van Magyarországon: évi 26 százalékkal nő és 10 százalék profitot hoz

Megnéztük a hazai magánegészségügyi szolgáltatók krémjének számait, vagyis egy óriási üzleti jéghegy csúcsát.

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.